Cilike és a Gangesz

Ha kis időtök lesz olvassátok el ezt a békés esetet!

A történtek óta még inkább értem, miért nem betegednek meg, akik a Gangesz vizét Varanasiban megisszák.
Őket a hit ereje tartja egészségben, Cilikééket a hit ereje gyógyította meg.

Cilike a csodamacska és a kis Fortuna

A soproni gazdátlan macskák egyike volt Cilike, egy üdülő körül, ahol a társai még mindig ott vegetálnak.
2009 őszén ismertük meg Cilikét, aki akkor fél éves lehetett és kóborként született létére a legszelídebb volt, de láthatóan elhanyagolt éhes és beteg. Vajmi keveset jelentett az ottlétünk alatti gyógykezelés és bőséges etetés, de nem tudtunk mit tenni, megpróbáltuk beszervezni a soproni állatvédőket, de az élelem, amit néha kaptak, nem pótolták a gyógykezelést.

2010 áprilisában újra Sopronba mentünk, Cilike megismert minket, és már az első este ölben aludt.
A hideg és a fertőző betegségek annyira tönkretették, hogy a levegővétel és a nyelés is nehezére esett.
Az összes foga kihullott, csak pépeset tudott enni lassan, a torkában vadhús kinövések voltak szinte az egész garat területén.
Fel volt puffadva, ő volt a legbetegebb, először őt vittük orvoshoz. Amikor megláttuk a torkát, biztosak voltunk abban, hogy nincs neki már sok hátra és az ottani állatorvosok is kíméletesebbnek tartották az eutanáziát. Erre képtelen voltam, injekció kúrába kezdtünk, jobb lett a légzése és az étvágya. Nem tudtuk otthagyni meghalni, elhoztuk magunkkal, és a kis kóbormacska szívesen sétált be a szállító dobozba, az autóutat végigaludta, kidugta mellső lábait én meg fogtam az úton végig.
Halmos Csillához vittük, ahol Cilike kilépett a ketrecéből és elégedetten elfoglalta az előre elkészített helyét. Cilike úgy döntött hogy házimacska lesz! Összebarátkozott az ottani kutyákkal, macskákkal, és azt is tudta mire való az alom.
Halmos Csilla bevállalta a vizsgálatait kezeléseit, a injekció kúrás feljavítását, kitisztult a tüdeje, bár a felpuffadást sem az ultrahang sem a röntgen nem tudta diagnosztizálni.

Május végén Csilla közölte a hihetetlent, miszerint visszahúzódtak a daganatai a torkában!
Kifényesedett a bundája, családtagként fogadott a dorombolásával, örült a látogatásunknak. Lassan készülhettünk az ivartalanításra, az erőnléte már megengedte.
Tegnap június 4-én egy újabb “megdöbbentő örömhír” érkezett Cilikének egy kismacskája született az éjjel, a Fortuna nevet kapta.
A mama és a kicsi mindketten jól vannak! Éljenek soká!

A Soproni Állat- és Természetvédők Egyesületéről



————————————————————————

Cilike felépülésének a történetéhez hozzátartozik a következő sajnálatos tény:

A többi ott maradt macska, főleg a kis nőstények, bőr-, emésztőszervi betegségekben, fertőzésekben, szenvednek most is, az ottani állatvédőktől még macskaketrecet sem kaptunk kölcsön, Illés Erika szerint pár km-re volt a ketrec, és neki erre néhány nap elteltével sem volt ideje. Még ígéretet sem kaptunk a többiek segítésére. Az egyesület fényképező gépét szerettük volna kölcsönkérni a mert nem volt nálunk a számítógépes kábelünk. Illés Erika meg sem említette, hogy ilyen van egyáltalán az egyesületnek.
Az ígéreteik, miszerint segítenek egy üdülőben dolgozó állatszerető hölgynek Dórának, a macskák gondozásában gyógyszerelésükben, ivartalanításukban csak ígéret maradt, és az élelmezésükre sem telik az állatvédőknek.

2010-ben az állatvédőktől ezidáig még nem kaptak enni az állatok!

Annak ellenére hogy Ausztriában köztudottan lehet állatbarát kapcsolatokat, szervezeteket találni. Az állatvédő szervezet elnökéhez Szakonyi Imréhez is ellátogattunk, aki éppen fekvőbeteg volt, de sajnos ott azt láttuk, hogy a hatalmas kertben és a házában a saját kutyáján kívül, egyetlen mentett kutya, macska vagy bármilyen állat nem volt, sem kennel felállítva a hirtelen közbejött esetekre. Megkérdezésünkre azt is elmondta, hogy egyetlen tag sem rendelkezik ilyen felkészültséggel, néhány mentett állatról beszélt, de nem értettem a szisztémát.
Sajnos az anyagi gondok mellett, nagyobb gondnak láttuk az szervezet tagjainak az érdektelenségét. Még csak el sem játszották, az érdeklődést. Talán ez a történet arra fogja késztetni a helyi állatvédőket, hogy segítsék azokat a civileket, akik támaszkodnának egy szervezet tapasztalatára, ha van ilyen. Cilike története a soproni állatvédőket talán elgondolkoztatja és valódi állatvédelemre fogja sarkallni.
A többi macska Gerda, Luna, Kacor, Foltoska és a többiek sorsa a végzeté, ahogy a kóborságba született minden kutyáé és macskáé. Azóta ott is megszülettek a kismacskák, ami rájuk vár azt újabb szenvedés sorozat és pusztulás lesz, beteg kóbor sovány anyák beteg kölykei…..

Kérem a macskás szervezeteket, macskák szerelmeseit, segítsenek a soproni Solar Hotelben Fedor Dórának! Telefonszáma tőlem is megtudható.
Ő az a hölgy, akiben megvan a jóérzés, de egyedül nem képes megbirkózni a feladattal!

Olvasható:

– Szerencsére Sopronban nincs sok kóbor állat, de azért folyamatosan hívnak minket, nem unatkozunk……
…..A Fertő-parti településeken segítenék a munkánkat, de a soproni önkormányzattal még nem tudtunk egy asztalhoz leülni. Úgy tűnik azonban, hogy itt is szükség van a munkánkra – mondta Szakonyi Imre.

Mit is csinálnak ha folyamatosan hívják őket? Milyen megoldásokat javasolnak, hogyan segítenek?
Ezt sajnos nem tudom megmondani. Soproni Állatvédők honlapján Ausztriába adott néhány állat képe található.

Lenne egy javaslatom. Látogassanak el Horváth Borához, Abonyi Mónikához, Kisfalvi Nyinához, a Noé-ba és sok-sok más helyszínt tudnék mondani, nézzék meg ott hogyan élnek hogyan dolgoznak.

Az állatvédelem nem munka, nem hivatás, hanem SORS!

Kapják: A soproniak, állatvédő szervezetek, magánállatvédők és állatszerető civilek.

Sz. Lázár Anna, Civil Állatvédelem 98 MHz,

Állati óra minden kedden du. 5-től 6-ig.
Mobil.: 30/9620-770, Tel.:3691-402
mail: naanii(kukac)freemail(pont)hu

Írj egy kommentet