Segítségkérés

Aki kirakja a macskákat azt nem büntetik mert nem tudják rajta kapni amikor csinálja. Aki felfogja és hazaviszi mert nem bírja nézni, sorsára hagyni és megmenti a kóbor macska sorstól az állatot az bűnhődik..

A közterületeken élő macskákat utálják, kínozzák és szeretnék ha nem léteznének, még a városgondozás is. De ennek érdekében nem történik semmi!

Mi van azzal aki tesz a kóbor állatokért valamit?

Klári 62 éves, egyedülálló, 76 ezer forint nyugdíjból él, beteges. Huszonhét! macskát etet. Kap némi segítséget innen-onnan, de kell ivartalanításra, gyógyszerre, oltásokra és higiéniára is pénz.

Példák:

1. Este ment haza egy kóbor macska etetése után. Ezek a cicák befoghatatlanok, már régen rakták ki őket. Az utcán talált egy macskát aki éppen fialt. A kocsmából kért dobozt, hazavitte, hat kiscica lett.

2. Forró nyári napon autó parkoló mellett ment el amikor cica nyávogásra lett figyelmes. Két kocsi között egy kiscica keservesen sírt az elgázolt testvére mellett. Csupa majsz és vér volt ahogy próbálta költögetni a testvérét. Halálra volt rémülve, agyonszomjazva, éhezve.

3. Fiatal diákok találtak kirándulás közben kiéhezett, síró macskákat. A kollégisták Klárit kérték meg hogy vegye pártfogásába őket.

4. Idős asszony meghalt, háza üresen állt, a macskák ott maradtak magukban. Klári etette őket majd egy idő után befogta és hazavitte.

Ezek arra példák, milyen sok hasonló eset lehetséges.

Nem azért szedi össze a cicákat mert mániája, hanem mert mások kidobják és nem bírja tétlenül nézni. Amelyiket lehet továbbadja de a sérült idegzetű vagy szervezetű macska nem kell senkinek. Nem is maradnának meg másutt, újra kóbor macska lenne belőlük.

Klári háza majdnem árverezésre került. Nem tudta fizetni a hitelt, de pártfogókra talált így egyelőre megmenekült. De kikapcsolták a gázt és ha nem tudja fizetni, nem tudja a halasztott hitel részletet sem (ami havi 25 ezer Ft) és akkor megint árverésre kerül a háza.

Huszonhét macska és Klári az utcára kerülhet.. A macskák többnyire simogathatók, de megfogni nehezen vagy alig lehet őket. Mi lesz belőlük azt elképzelni sem lehet..

Ahhoz hogy meg tudjuk menteni őket legalább 500.000 Ft kellene! Tud-e rajtuk valaki segíteni? Tudom nehéz időket élünk, de hátha van megoldás!

A címet nem merjük kiadni, de arra illetékes segítő személynek vagy társaságnak igen, sőt meg is mutatjuk az állatokat.

Kérem segítsenek! Mentsük meg őket..

Klári számlaszáma (Eger OTP): 11773391-00087418

Cicamentők telefonszám: 06/414-893

1 komment ehhez: “Segítségkérés”

  1. K. Bora írta:

    Nagyon sajnálom Klárit, elszorul a szívem, ahogy ezt olvasom.

    Borzasztó ez a még mindig áldatlan állat-helyzet, ami ebben az országban van. Milliárdokat csalnak-herdálnak el az adófizetők pénzéből egyesek, és akik meg szerencsétlen sorsú emberen vagy állaton akarnának segíteni, magukra maradnak a kevéske jövedelmükkel és a millió gondjukkal.

    Az én helyzetem se sokkal rózsásabb, idős nevelőapámat gondozom, aki két éve eltörte a lábát, 86 éves, nevetséges ápolási díjjal és családi segítséggel vagyok mellette. Egy ilyen idős ember ellátása annyira leterhelő, hogy emellett nem tudok normális pénzkereső tevékenységet folytatni.
    Ott is a Lipózmező felelőtlen egykori vezető gondnokának köszönhetően elszabadult az intézmény bezárásakor rengeteg gazdátlan cica, mi ebből elég sokat befogadtunk, mivel nálunk kötöttek ki természetesen, azóta a régi saját cicáinkból már csak egy él, a befogadott populáció rajta kívül jelenleg négy cica, a kedvencem az ötödik elveszett, őt itt kerestetem két lappal előbb, és még legalább 6-8 kinti cica felváltva, állandóan öten legalább, de naponta etetjük őket és most a hideg miatt fő a fejem, mert ami kis házikót tudtunk szerezni nekik, nem elég meleg.
    A bentieket ivartalaníttattam, egy részüket oltattam, de a kintiekre már nem telik, a benti cicáinkat is részben alapítványi segítséggel tudtam megműttetni, de az oltásra már nincs pénzem. Az eltűnt kedvencem testvérkéje is egy éve tűnt el, őket még tudtam oltatni is.
    Magam is egyedülálló vagyok és a saját lakásom nagyon pici és forgalmas helyen van, ide nem tudom őket hozni, az a lakás ahol a cicákkal kínlódunk az idős nevelőapámnál meg bérlakás, van szabad területük a cicáknak, de ha az öreg nem lesz, fogalmam sincs, hova tudok velük menekülni. Ez az egyik rémképem, a másik a napi gond, hogy egyáltalán etetni tudjuk őket és a legsürgősebb orvosi ellátást meg tudjuk adni nekik (pl. az öreg cicánkat most kellett vinni fogműtétre), a legfőbb szívfájdalom meg a kedvencem, a kinti anyacicától odaszületett félperzsa szürke cicám eltűnése, megszakad a szívem miatta.

    Bár csak tudnék segíteni Klárikának. De még magamnak és a sors által rámbízott cicáknak se tudok semmi jövőt biztosítani.
    Szívből remélem, hogy megoldódik az ő és védenceinek sorsa!!!

Írj egy kommentet