Puzzle pincéből mentett kandúrka

Gazdisodni szándékozó csepp.. És macskásodásra ösztönző videó a Kis Majomkáról.

Utálok ideiglenes befogadó lenni. Pedig a mini garzonban ritkán akad erre lehetőségem, de ebben az évben négyen is gazdisodtak innen… És ebből hárman igazi otthonra találtak.

De itt van Puzzle cica, akire rájár a rúd. Pedig Ő volt az, aki talán a legtöbbet szívott. Még két hónappal ezelőtt csapdáztuk be őt és testvérkéjét, mert a házban – melynek pincéjében éltek- bántottak őket. Testvérkéje kis teste tele volt zúzódással, töréssel, de emellett gyógyíthatatlan betegsége (is) volt, így el kellett búcsúznunk tőle. Puzzle költözött hozzam, a parányi fürdőszobába. Emlékszem nem mertem kivenni a szállítóból, mert eszembe jutottak a régebben szerzett sérülések , amikor a harcedzett utcacicák csipkésre fodroztak a kezemet. Barátnőm bátrabb volt, mert neki szerencsésebb emlékei voltak. Kikapta a behúzott farkú csont sovány kis testet, aki azonnal a karjába simult.. Még napokig lopakodva járkált, leginkább a mosógép mögött kuksolt, de a lépteink hallatán azonnal berregni , dorombolni kezdett. Pár nap múlva jöttek a gazdi jelöltek … Igen, talán túl fiatalok, húszas éveik elején. De már öt éve volt kutyájuk –ivartalanítva -, tehát, azt gondoltam szerencsés választás lesz. Örökbefogadásit írtunk két hét próbaidővel. Jöttek a szebbnél szebb képek, pár szavas beszámolók: „szeretik, az örökbe fogadás legyen végleges.” Nem lett az…

Pénteken jött a telefon egy rokontól, hogy elköltöztek és a cicát ott hagytak az üres lakásban. Levert a víz. Elképzeltem, ahogy megint felborul az életünk, a két öreg morcona macskám és a két kutyu ki lesznek akadva. De mondtam, persze azonnal, ahogy lehet, hozzak. Tegnap Puzzle visszaköltözött. Négy hónapos, kúszik megint az ” új helyen”, és szüntelenül dorombol. A tökéletes kiscica. Az „észrevétlen kiscica”, aki minden porcikájában meg akar felelni. Nem tudja, hogy én nem hagyom magara. Mert nagyon szarul érzem magam, hogy ennek kitettem, hogy megkóstolta a mennyországot, de most ismét a földre pottyant. Körbeveszik a nagyok, kóstolgatják, morgolódnak, de vigyáznak rá, mert látják, hogy Ő kicsi. Kicsi, akit nem illik cserben hagyni, akinek hálájára válaszolni kell.

Most megint gazdikereső. De most már addig válogatunk, várunk, amíg a legcsodásabb gazdira nem találunk. Mert Puzzle lehet nem perzsa, lehet nem maine coon, de tökéletes kiscica. A lelke tökéletes, nem kezdte ki a sok borzalom. Négy hónapos kamasz kislegény, akivel fantasztikus együtt olvasgatni, tévézni, mert közben dorombolva simul a karodba mozdulatlanul…

ui: a képet még a régi „gazda ” készítette.. Ennyire szerette, hogy „családja lett”. De megígértem neki, hogy lesz valamikor igaziból – és nem csak illúzióból – is egy gazdija.

Tel : 06-70-39-39-390 ( Budapest )

10615717_1471362576449027_1934271742_n

10643259_10202182539834521_970385981_n

Írj egy kommentet