Talált cicák / Elveszett cicák

3-4 hónap körüli, németjuhász jellegű leányzó vagyok. Azt mondják csinos, és majdnem „tiszta”…

…nem tudom hány napig lehettem az utcán. Éheztem és csontsoványra fogytam, de legalább az esőtől megvédett az a kidőlt fa, melynek ágai közé bebújtam éjszakára Budapesten, a 13. kerületben. Péntek reggel, egy vadászkutya talált meg, a bozót mellett, és hívta a gazdáját, aki ölbe vett és hazavitt magához.
Megetetett, megfürdetett, kiszedett belőlem 4 tucat (nem vicc) kullancsot, amik úgy leszívták a véremet, hogy amikor rám találtak, szinte már mozdulni sem tudtam. Most tiszta vagyok, fényes a bundám, és csak pár apró duzzanat emlékeztet az alattomos vérszívókra.
Vitaminokat adnak nekem, hogy erőre kapjak. Étvágyam van, eszem-iszom.

Itt most Fülesnek hívnak. Félek amikor szólítanak, vagy közelítenek hozzám… Bizalmatlan vagyok. Bánthattak sokszor, bár próbálok nem emlékezni rá… Mostani gazdám kedves velem, simogat, tőle már nem félek.
Sajnos nála nem maradhatok, neki van már kutyája, nem tudna kettőnkkel foglalkozni.

Akik értenek a fajtámhoz, azt mondják lakásban is jól megvagyok mert emberközelséget igényelek, de azért… én inkább kertes házba vágyom. Mindez persze részletkérdés, ha szeretsz és törődsz velem, én boldog és hűséges barátod leszek egész életemben, bárhol is éljünk!!!

Van hajlamom a szobatisztaságra, tegnap majd 12 órát kibírtam a „nagydologgal”, aminek mostani gazdám nagyon örült.

Nevelgetnek hogy szépen menjek a gazdi mellett az utcán, sőt, le is ülök ha kérik. Ez állítólag szép dolog az én koromban.

Ha lenne hely nálad, vagy ismersz valakit, aki örülne nekem, kérlek hívd az alábbi számot:
0630/ 541 43 05!

Ez a bejegyzés készült: 2009. április 19., vasárnap, 14:03-kor a következő kategóriában: Gazdára váró kutya. A bejegyzéshez tartozó összes kommentet az RSS 2.0 feed-en keresztül követheted. Hagyhatsz üzenetet, vagy trackback-kelhetsz a saját oldaladról.